(+18)

Mona egy éjjeli iskolában tanult mivel az volt számára a legolcsóbb, és mivel az ösztön díjából élt ami nem volt valami túl sok csak erre futott. Kiváló eredményei mellet ugyanakkor igen csak szeretett szórakozni. Miután az óráinak vége lett általában mindig elment valahova szórakozni egy jót, majd utána szüntelen tanulásba kezdett. Hosszú dús fekete haja volt lila festett tincsekkel amik mindig be voltak fonva neki, hajához remekül passzolt sötétlila szeme. Senki nem értette hogy mitől olyanok de sokak irigyelték érte.

-Nos gyerekek… - hallatszott a tanár hangja – jövő hétre mindenki készítse el az esszét amit fel adtam, ne feledjétek hogy az arra kapott osztályzat 40% az év végi értékelésnek. – ez senkinek nem tetszett, Monat viszont nem érdekelte, hisz már félig kész volt vele – Vége az órának, holnap találkozunk. – mondta a tanár miután ránézett az órájára

Mona fel állt a padjából fel kapta táskáját majd a szinte üres folyosón elindult szekrényéhez, kivette belőle a számára kellő könyveket majd elindult kedvenc szórakozóhelye felé. Név szerint: Dark Club. Ez a hely egy jó Disco volt amiért élt halt, egy napot sem bírt volna ki anélkül hogy ne ment volna oda hétköznapjain. Mikor oda ért le rakta a táskáját és hosszú bőrkabátját és már ment is a bárpult felé hol a lányok kedvükre táncolhattak, és a fiúk addig nézhették őket míg meg nem unták a látványt. Imádott ott táncolni főleg azért mert a legjobb pasikat csak így tudta rá bírni arra hogy meghívják őt egy potya italra. Most is így volt, egy igen Dark stílusban élő srác kezét nyújtotta felé, lesegítette a pultról majd egy másik pulthoz indultak.

-Meghívhatlak egy italra? – tekintete fagyos ugyanakkor mámorító volt

-Persze. – mondta Mona, mikor oda értek a pulthoz leültek és rendelt magának valamit – Te nem iszol?

-Most nem, az előbb ittam.

-Értem. Engem Monának hívnak. – mutatkozott be

-Engem Frod. Örülök hogy meg ismerhetlek Mona. – meg fogta a lány kezét és a kézfejére egy gyengéd csókot nyomott

Monának szimpatikus volt Frod, sokat beszélgetett vele minden féléről amiről csak lehet, miután meg itta koktélját el mentek táncolni, nagyon jól érezte magát a férfi mellet. Miután már kifáradtak a sok táncolástól és Mona úgy döntött hogy haza megy Frod fel ajánlotta neki hogy haza kíséri amit ő örömest elfogadott. Kivette a ruhatárból kabátját és táskáját majd elindultak.

-Valóban hiszel a Vámpírokban? – kérdezte meglepődve Frod

-Igen, már vagy öt éves korom óta, tudom butaságnak hangzik, de ez így van.

-Butaság? Ugyan miért lenne az? Szerintem jó ha van miben hinnünk.

-Valóban így gondolod?

-Igen. *A kezeim közt foglak tartani picinyem.* - gondolta magában ravaszan elvigyorodva

-Itt volnánk. – mondta megállva az épület előtt

-Szép kis szálloda.

-Az, valóban. Nincs kedved fel jönni meginni egy kávét? Fárasztó egy este volt a mai.

-De örömest fel megyek.

-Akkor jó. – mondta elmosolyodva majd bement az épületbe

Beszálltak a liftbe majd fel mentek az 5. emeletre ott pedig meg keresték a 82-es lakást. Mona el kezdte keresni a kulcsait, mikor meg találta el kezdte válogatni hogy melyik a lakás kulcsa, miután azt is megtalálta el kezdte kinyitni az ajtót. Frod mögé állt és a nyakához hajolt, beszívta a lány édes illatát. Kíváncsian fordult Mona felé, nem igazán értette hogy mit akar tőle a férfi. Nekitolta az ajtónak vállait neki szegezve majd ismét a nyakához hajolt és gyengéden csókolgatni kezdte.

-Mit akarsz? – kérdezte eltolva magától a férfit Mona

-Csak amit minden hozzám hasonló ember. – mondta ismét rá hajolva és most vadabban csókolgatta nyakát

-Eressz el. – mondta megpróbálva eltolni magától a férfi

Nem sikerült neki, Frod elsöpörte a lány nyakáról a haját majd egy részét már nyalogatni kezdte, mikor már meg unta a lány ellenzését, ajkait teljesen a nyakra tapasztotta, fogait belemélyesztette.

A lány felszisszent a fájdalomtól, ahogy a férfi szívta a vérét érezte azt ahogyan gyengült. A vámpír kinyitotta az ajtót, Mona hátralépett, majdnem elesett egyik ott maradt cipőjében. Frod elmosolyodott, majd ő is belépett a lakásba becsukva maga mögött az ajtót. Odalépett a lányhoz aki azt sem tudta hogy mit csináljon, lassan levette róla a kabátját, Monában egyre csaj gyűlt a félelem. A férfi magához vonta, lassan a kanapé háttámaszához léptek, végig simította a nő combját amit később jól megmarkolt. Másik kezével a lány nyaka körül járt, majd egyre lejjebb csúsztatta egészen a melléig, amin meg állt majd gyengéden masszírozni kezdte. A lány nem tett semmit, inkább próbálta magától eltaszítani Frodot sikertelenül.

- Hiába minden erőlködésed galambom, már az enyém vagy. – mondta gonosz vigyorral

- Könyörgöm hagy békén.

- Csak szeretnéd, innen nincs vissza út.

Lassan el kezdte lehúzni fölsője egyik pántját, Mona nem hagyta magát, szépen a férfi lába közé rúgott mire elengedte őt és berohant a hálószobájába. Frod nem sokáig foglalkozott fájó testrészével, hallotta hogy kulcsra zárta a szobája ajtaját de ez sem okozott gondot neki, könnyedén berúgta. Odament a lányhoz aki a szoba közepén állt éppen ütött volna egyet de el kapta a csuklóját majd az ágyra lökte és fölé hajolt. Mind két kezét a feje fölé szorította a lánynak, másikkal pedig a nadrágjával babrált miközben nyakán lévő harapás nyomot nyalogatta, mikor sikerült leszednie a nadrágját félre dobta valamerre. Kezét lassan becsúsztatta a bugyija alá, mivel összezárta a lábait Mona, nehézségek árán de sikerült kitapintania a csiklóját. Masszírozni kezdte mitől a lány egész teste beleborzongott, majd lassacskán már az ellenkezéshez sem volt valami túl sok ereje, a kényeztető érintéstől teljesen úgy érezte mint ha el szívták volna az erejét. Frod lassan két ujját a lány hüvelyébe csúsztatta ami nem okozott nehézséget neki mivel már kellően nedves volt, hevesen el kezdte mozgatni benne az ujjait mire a lány egyre nagyobbakat sóhajtozott, lassan már halkan nyögdécselni kezdett. Elengedte a csuklóit majd másik kezével jobban szétterpesztette a lány lábait, majd csiklóját nyalogatni kezdte ami még nagyobb örömet okozott a lánynak. Mona kezeivel megfogta a vámpír fejét majd még jobban hozzányomta. Miután Frod úgy gondolta hogy a lány eleget élvezkedett kivette ujját a nő hüvelyéből majd, majd levette saját nadrágját és alsógatyáját. Mona fölé hajolt és levette topját, egyik kezével mellét kezdte el masszírozni, elkezdte nyalogatni a mellbimbóját, közben egyszer-egyszer gyengéden harapdálta is. A lány meg fogta a vámpír szerszámát majd masszírozni kezdte, később pedig hüvelyéhez tette, a férfi be tette neki amire egy nagyot nyögött Mona. Mozgatni kezdte a lányban a férfiasságát közben csókjaival egyre feljebb haladt, a nő átkarolta a Frodot a nyakánál, majd lábait is átkulcsolta a bereka körül. Egy könnyed mozdulattal a férfi került alulra, arra késztetve Monat hogy lovagolja meg, megfogta csípőjét majd mozgatni kezdte magán. Egyre nagyobb volt az élvezet számukra, Mona a csúcsra érve felkiáltott, Frod pedig a lányban élvezett el magjával megtöltve őt. Ráborult a fiú mellkasára és csak úgy lihegni kezdett a fáradságtól.

-Azt hiszed hogy vége bogaram? – kérdezte ravaszan mosolyogva

-Miért? Mit akarsz még?

-Csupán bőséges ráadást. – mondta majd ismét mozogni kezdett a lágyban

-Ahh… kérlek… ne csináld ezt velem… ahh…

-Azt csinálok amit akarok… nekem már rég nem mondhatja meg senki.

Nem hagyta abba amit el kezdett, egész éjjel csak dolgoztatta Monat. Nem sokkal napkelte előtt abba hagyta a lány kimerítését, szépen fel kelt az ágyról fel vette ruháit majd ott hagyta az ágyon fekvő nőt kinek szemei könnybe lábadtak a tehetetlenségétől és kiszolgáltatottságától.

Mikor sikerült elaludnia szinte az egész napját átaludta, sötétedés előtt nem sokkal ébredt fel. Úgy döntött hogy az nap nem megy be az iskolába, kikelt az ágyából és el ment lezuhanyozni, mikor azzal végzett be ment a szobájába és fel öltözött. A tükre elé sétált és megnézte a nyakán lévő harapás nyomot, bekente egy kenőcsel majd le ült az íróasztalához és úgy döntött hogy befejezi az esszét amin már egy hete dolgozott. Késő estig írta mire befejezte végre, eltette táskájába, ránézett a kitört ajtóra, fel vette a telefonját és meg ejtett egy hívást hogy még az nap cseréljék ki rajta a zárt. Úgy is lett, még ebéd előtt jöttek és kicserélték neki az egész ajtót, a kulcsát el tette majd ledől aludni. Mikor fel ébredt már sötét volt, így sietnie kellett, egy fekete szoknyát egy ugyan olyan színű pólót amin lila kis díszek voltak és hogy a nyakán ne vegyék észre a sebet egy sálat is fel vett majd el indult. A folyosók igen csak üresek voltak, de nem foglalkozott vele, besétált az osztályterembe ami teljesen üres volt, a leghátsó pad felé indult rá rakta a padra a táskáját majd keresgélni kezdett benne.

-Bíztam abban hogy ma el jössz. – Mona ijedten fordult az ajtó felé.

-Mit keresel te itt?

-Csak téged. – mondta Frod elindulva a lány felé

-Nem volt még elég a múltkori?

-Hmm lássuk csak… Nem, nem volt elég, többet akarok. – a lány elé érve a pad szélére támaszkodott úgy nézett rá

Monának a félelemtől legszívesebben már sírhatnékja támadt de nem adott utat könnyeinek mivel pont akkor léptek be a többiek, a tanárral egyűt. Le ültek a padba majd a tanár el kezdte meg tartani az óra anyagát. Szünetekben Frod teljesen normálisnak tűnt, ezzel is megerősítette a lányban azt az érzést hogy neki csak arra jó és nem másra. Az utolsó órájuk torna volt, eléggé kimerítő volt a lányok számára mivel a tornatanáruk folytok őket szekálta. Röplabda, foci, kosár meg még amit el lehet képzelni mindennel fárasztotta őket. A vámpír hamar összebarátkozott az edzővel, mindenféle ötleteket adott neki hogy milyen módszereket ajánl nekik. Monát különösen ki akarta készíteni hogy ne legyen majd különösebb gondja vele. Óra vége előtt minden lányt és fiút kiküldött a tanár és haza küldte őket, kivéve Monat, őt még el küldte néhány felülésre. Mivel sürgette az idő mert valami dolga akadt Frodra bízta a terem kulcsát hogy majd adja le a portán ha a lány végzett. Mikor távozott a férfi ő becsukta az ajtót, majd odasétált a nőhöz és leült mellé.

-Direkt beszéltél össze az edzővel igaz?

-Na és ha igen? Akkor mi van?

Mona nem szólt semmit, mikor végzett bement az öltözőbe ott hagyva Frodot, a pólóját vette volna át mikor érezte hogy valaki hátulról megmarkolta melleit. Hátra nézett, tudta hogy ismét ő az, kezét a lány nadrágjához csúsztatta majd lassan alá, de Mona meg fogta a kezét és ki vette onnan. Szembe fordult a vámpírral és a padra toszigálta, mikor leült a nő letérdelt elé, nadrágjába belenyúlt és kivette a vámpír férfiasságát, gyengéden masszírozni kezdte azt majd a csúcsát nyalogatta egészen addig míg nem a férfi meg fogta a fejét és a szájába késztette szerszámát. Nem kímélte a nőt, mikor már az elélvezés határán volt amennyire csak tudta teljesen belenyomta a szájába, oly mélyre hogy érezte a torkát és úgy élvezett el. Mikor elengedte Mona fejét hátra kapta és nagy köhögésbe kezdett, alig kapott levegőt annyira mélyen kellet bekapnia a vámpírnak. Frod összeszedte magát és helyére tette a dolgokat majd bement a fiúöltözőbe. A lány vidáman nyúlt a ruhái alá, sikerült kicsennie a kulcsokat a srác zsebéből. Gyorsan fel öltözött majd kiment és rázárta az ajtót, le adta a kulcsot majd el indult haza. Mikor hazafelé tartott egy útszakaszt lezártak ezért egy másik útvonalon kellet haza mennie. Nyugodtan sétálgatott mikor hírtelen ketten lefogták, hátra nézett. Két idegen férfi volt látszólag ők sem akartak vele jobban bánni mint Frod. Próbált kiszabadulni a férfik karmai közül, mi a táskája árán sikerült neki majd futni kezdett, nem nézte hogy merre felé megy, de mire észbe kapott egy roncstelepen volt. Lassítani kezdett majd meg állt. Morgást hallott a háta mögül, rögtön tudta hogy miért tudta lerázni azt a két férfit, megfordult és egy nagy boxert látott magával szembe. Ismét nagy rohanásba kezdett, ahogy csak a lábai bírták, mikor talált egy kisebb kaput kinyitotta és háta mögött bezárta. Kifújta magát és kezdett megnyugodni, de nem sokáig tartott, másik két kutya volt előtte, úgy érezte hogy kész nincs tovább ott szedik darabokra a fenevadak. Hírtelen egy nyüszítést, majd reccsenést hallott maga mögött, elképzelése sem volt hogy mi lehetett, egyszer csak azt érezte hogy kezd hátra dőlni mert kinyílt a kapu, megtámasztotta magát így nem dőlt tovább. Megragadta valami a ruháját és hátra rántotta, de talpon maradt, bezárult előtte a kapu. Mikor meg látta hogy ki tette teljesen elsápadt, Frod mentette meg. Igen csak mérgesen nézett a lányra de meg értette haragját, viszont nem tudta féken tartani az indulatait, szemeiben könnyek gyűltek az ijedségtől és a halálfélelemtől. Frod odalépett a lány elé és magához ölelte aki sírni kezdett, könnyei csak úgy áztatták a férfi ingjét. Próbálta megy nyugtatni a lányt, bár tudta hogy ez most úgy sem menne, ahhoz túlságosan rémült volt, és azt is tudta hogy tőle is fél.

-Gyere, mennyünk el hozzánk, közelebb van mint a te otthonod. – mondta fel emelve a lány fejét az ajkánál megfogva aki csak bólogatott

Lassan elindultak, kisétáltak a roncstelepről és egy panzióba mentek az alaksorba ahol kellemesen be volt rendezve az egyik szoba, minden volt ami egy hétköznapi élethez szükséges. Leültette Monat a kanapéra majd el guggolt elé és meg fogta a kezeit miután lerakta a lány táskáját.

-Jobban érzed magad? – ez a kérdés nagyon meg lepte a lányt mivel lehetett érezni benne hogy tényleg érdekelte abban a pillanatban

-Egy kicsit. De hogy jutottál ki?

-A takarító kiengedett mikor meg hallotta hogy az ajtón dörömböltem. Mit ne mondjak ravasz csel volt tőled amit tettél, nem gondoltam hogy képes leszel ilyesmit megcsinálni. Az volt a célod hogy ott hagysz és hogy hagyod hogy ott égessen el a napfény igaz? – a nő nem mondott semmit, csak lehajtotta a fejét – Gondoltam. Tudtam hogy egyszer ez fogja a vesztemet okozni.

-Sajnálom, én csak…

-Ne sajnálj semmit, kétségbe voltál esve, és nem láttál más kiutat. Nem igaz?

-De igaz, és szörnyen röstellem amit tettem. Mivel tudnálak kiengesztelni?

-Azt most inkább hagyjuk, pihenj le aludni inkább, és majd holnap meg látjuk hogy mit tehetsz. Gyere, meg mutatom hogy hol fogsz aludni. – mondta Frod majd fel állt és elvezette a lányt az egyik hálószobához – Ha akarsz akkor fürödj le.

-Rendben. És Frod…

-Tessék?

-Köszönöm.

-Nem tesz semmit. Ha valami van akkor csak szólj nyugodtan, a szomszéd szobában leszek – mondta majd magára hagyta a lányt

Mona elment és lezuhanyozott, mikor végzett belenézett a ruhás szekrénybe és talált benne egy hálóinget, fel vette majd ledőlt az ágyra hogy megpróbáljon aludni, de nem jött össze neki, nem volt elég fáradt ahhoz hogy aludni tudjon. Kikelt az ágyból és kisétált a szobából, majd meg állt a másik előtt és bekopogott.

-Gyere! – hallatszott bentről a férfi hangja, a lány belépett a szobába – Valami baj van?

-Nem semmi, csak nem tudok aludni. – mondta az ágyhoz sétálva és leült a szélére

A vámpír félre tette a könyvet amit éppen olvasott majd fel ült, egyik kezét végig simította a lány nyakán lévő seben.

- Szépen gyógyul. – törte meg a csendet a nő szemeibe nézve

- Igen, valóban.

Mona is a vámpír szemébe nézett, majd lassan közelebb hajolt hozzá, Frod megfogta a lány nyakát és gyengéden megcsókolta. A hátára fektette a nőt, majd karját cirógatni kezdte, lassan lecsúsztatta kezét és a fenekébe markolt. Mind ketten halványan elmosolyodtak. A lány el kezdte levenni a férfi ingjét, mikor megszabadította tőle valamerre el dobta, a vámpír másik kezét is el kezdte lejjebb csúsztatni de a hasán meg állt vele, kivételesen nem a saját hanem a lány igényeit nézte és nem akart olyanba bele menni amit nem akar. Mona meg fogta a férfi kezét ami a hasán volt és lejjebb csúsztatta lábai közé, onnantól már Frod is tudta hogy mit szabad neki és mit nem. Lassan körözni kezdett a lány hüvelye körül, csókjaival egyre lejjebb haladt, nyelvével izgatni kezdte a csiklóját. A nő egyre jobban élvezte a helyzetet egyre jobban kívánta a férfit ki ujjaival lassan már a hüvelyében járt. Érezte ahogy egyre vadabbul kezdi mozgatni az ujját benne, nem bírta vissza fogni magát, ki vette a férfi ujjait majd fel ült, és a hátára fektette őt. Kigombolta Frod nadrágját és lehúzta róla azt az alsónadrágjával együtt. Kezébe fogta annak szerszámát és ahogy az öltözőben is masszírozni kezdte, egészen addig míg az szép kemény nem lett. Egyik lábát áttette Frod férfiassága fölött. Lassan a hüvelyéhez tette a szerszámát majd beleült, közben egy halkat nyögött. Ringatni kezdte a csípőjét, a vámpír eközben böködni kezdett a nőbe egyre nagyobb élvezetet okozva neki. Lassan a halk nyögések hangosabbak lettek, Frod a lányt a hátára fektette és úgy folytatta a dolgot, nem egyszer élveztek el azon az éjjelen, addig kényeztették egymást míg mind a ketten teljesen ki nem merültek. A férfi még az után sem hagyta abba a nő kényeztetését, mellé befeküdt de kezével továbbra is a hüvelyében munkálkodott. Mikor abba hagyta Mona a mellkasára feküdt, átkarolta majd úgy nyomta el őket az álom.

Órákkal később Mona fel ébredt a férfi karjai között. Fel nézett rá és elmosolyodott, majd ki kelt mellőle az ágyból és el ment lezuhanyozni. Mikor végzett kimászott a kádból és maga köré tekert egy törülközőt, visszaindult Frodhoz aki épp akkor ébredezett. A férfi maga mellé nézett ahol a nő feküdt, Mona elmosolyodott, sejtette hogy keresi ott, oda sétált az ágy mellé majd le ült a szélére.

-Már azt hittem hogy itt hagytál. – mondta mosolyogva Frod

-Az nem az én szokásom.

-Akkor jó. – mondta és meg fogta a nő karját, magához húzta és szorosan meg ölelte

Mona hallgatott, nem mondott semmit, egyre inkább kezdte úgy érezni hogy lassacskán beleszeret a vámpírba, annak ellenére hogy első találózásuk alkalmából megerőszakolta őt. Hajlandó volt elfeledni csak azért mert meg mentette az életét, kimondhatatlanul hálás volt neki érte.

-Lassan készülnünk kéne ha nem akarunk el késni. – törte meg a pár perces csöndet a férfi

-Rendben.

Mona kibontakozott a vámpír öleléséből, majd lassan bement a szobájába és fel vette ruháit, Frod is hasonló képen tett. Mikor mind a ketten kész lettek el indultak. Épp hogy beértek az első órájukra, mind a ketten hátul foglaltak helyet a legutolsó padban ami a sarokban volt. A tanáruk a zene művészetéről tartott nekik előadást és ebből az alkalomból az iskola hifi-én egy régi zongoraművet tett be lejátszásra. Frod végtelenül unalmasnak találta a művet, hátra dőlt a székben és végig mérte a mellette ülő lányt. Egy testhez simuló fölső volt rajta egy szoknyával, elmosolyodott magában, egyik kezét Mona combjára csúsztatta mire a lány a kezére majd a férfi arcára nézett. Az nem mondott semmit csak a lányra pillantott, kezét becsúsztatta a szoknya alá, érezte hogy a nő nem vett fel bugyit amin még nagyobb mosoly jelent meg arcán. Mona sejtette hogy mire készül a vámpír, és pár pillanat múlva be is bizonyosodott gyanúja. Érezte ahogy Frod keze egészen lábai közé csúsztatta, majd egyik ujjávan megsimította a csiklóját mire halkan fel sóhajtott.

-Kérlek… ne itt. – suttogta

A férfi nem felelt csak folytatta, lassan masszírozni kezdte a nő vénusz gombját, lassan érezte hogy a nő egyre nedvesebb. Így ujjait becsúsztatta a hüvelyébe és először lassan érzékien mozgatni kezdte benne. Mona visszafojtotta nyögését, csak annak örült hogy a zene el nyomja a cuppogó hangokat amiket a mellette ülő okozott. Érezte ahogy arcába szökik a vér a visszafojtott hangoknak köszönhetően, mikor át járta testét az élvezet hulláma a padra borult és a lehető leghalkabban nyögött fel. Szerencséjükre senki nem hallott semmit ebből az egészből, a cd-n pont akkor ért véget a szám mikor Mona fel egyenesedett és a férfira nézett aki egy puszit nyomott a nő szájára. Az óra nyugisan folytatódott.

Mikor vége lett minden órának a nőt hazakísérte Frod majd maga is haza ment. Mona elment lezuhanyozni majd aludni. Másnap ismét várta az iskolapad, beérve leült a helyére, azonban a vámpír nem volt a teremben, úgy döntött körbenéz a folyosókon hátha belebotlik. Mikor ment a folyosón az egyik szertár ajtaja előtt haladt el, észre vette hogy az egy résnyire nyitva van, és hogy különös hangok szűrődnek ki onnan amik ismerősen csengtek a fülében. Odasétált és benézett a résen, de ami a szeme elé került szinte az első pillanatban kikészítette. Frod volt bent, egyik osztály társukkal, a nő kéjesen nyögdécselt ahogy a vámpír az ölében tartja őt és a falhoz nyomva szerszámával kényeztette őt. Mona nem sokáig figyelte a jelenetet, ellépett az ajtótól és bement a terembe a cuccaiért, majd azokat fel vette és hazaindult. Út közben pedig azon gondolkodott hogy miért botránkoztatta őt meg az amit látott, hiszen Frod őt nem szerette ahogyan ő meg kedvelte. Hazaérve ledobta a cuccait a földre és úgy döntött hogy el megy lezuhanyozni, bement a fürdőszobába és levetkőzött. Be állt a fürdőkádba és meg nyitotta a zuhany csapot majd szép lassan meg mosta minden egyes porcikáját, miután végzett maga köré tekert egy törülközőt és ki szállt a kádból. Visszament a nappaliba és leült az egyik fotelba majd bekapcsolta a tv-t és nézni kezdte. Észre sem vette ahogy eltelt néhány óra, gondolataiból a csengő zökkentette ki, fel kelt és kicsit szorosabban tekerte maga köré a törülközőjét hogy le ne csússzon róla. Odament az ajtóhoz és egy résnyire kinyitotta az ajtót, mikor meg látta ki áll ot kinyitotta teljesen, az ajtóban Frod áll.

-Szia.

-Hello. Hogy hogy nem voltál ma bent? – kérdezte kíváncsian a férfi

-Nem éreztem jól magam, ezért ma nem mentem be.

-*Na persze.* - gondolta magában –Be engedsz vagy itt kint folytassuk a csevegést?

-Gyere. – mondta és félre állt az ajtóból így a férfi be ment Mona pedig becsukta utána az ajtót

-És jobban érzed magad? – kérdezte leülve a kanapéra

-Igen, jobban, bár lehet hogy holnap se megyek be.

-Értem. Akkor itt maradok veled.

-Miért? – kérdezte meglepetten, erre nem számított - Biztos lenne jobb dolgod is.

-Miből gondolod hogy akadna?

-Nem tudom talán… mindegy nem lényeges. – mondta miközben visszaült a fotelbe

-Mond csak, kíváncsi vagyok mit akartál mondani.

-Nem érdekes hidd el.

-De engem igen, hátha adsz vele valami jó ötletet amivel elüthetjük holnap az időt.

-Minek adjak ötleteket? Te a nélkül is mindig kitalálsz bármit, nincs neked ahhoz szükséged hogy ötletekkel lássalak el. Ma is a szertárban remekül elfoglaltad magad azzal a lánnyal… - Mondta a szája elé kapta a kezét,

-Szóval ezért nem jöttél ma be az órákra. Láttál minket igaz?

-Igen. – mondta lehajtott fejjel, Frod meg ingatta a fejét, majd meg fogta a nő kezét és oda húzta magához a mellette lévő fotelból és az ölébe ültette a lányt

-Zavart igaz? És ne próbálj hazudni mert úgy is látom rajtad ha nem mondasz igazat.

-Igen, zavart. – mondta ismét lehajtva a fejét, nem mert a férfi szemébe nézni

-Sejtettem, és miért?

-Ezt már végkép ne akard kiszedni belőlem kérlek.

-Miért? Olyan nagy titok lenne?

-Végülis nem… de akkor sem szeretnék erről beszélni. – Frod erre elmosolyodott

-Csak nem féltékeny vagy?

-Hogy mi? Én? Ugye ez most csak egy vicc akart lenni? – kérdezte Mona fel állva a férfi öléből

-Nem, komolyan kérdeztem. – a férfi meg fogta a lány kezeit majd ismét az ölébe vonta, de úgy hogy az szétnyílt lábbakkal üljön az ölébe, kezeit a lány fenekére csúsztatta és így közelebb húzta magához – Mielőtt nagyon féltékeny lennél meg nyugtatlak hogy csak egy fogadást veszítettem el és a kiscsaj ezt választotta fizetségképen.

-És ettől most meg kéne könnyebbülnöm? Nyugodjak meg miközben engem így kihasználsz hogy kielégítsem a mocskos vágyaidat és ne legyek féltékeny?

-Mi ütött beléd kislány? Hisz amúgy sincs köztünk semmi nem? Egyikünk sincs a másikba fülig belehabarodva nem igaz?

-Ezt mond a magad nevében. – felelte a nő, már egyáltalán nem érdekelte hogy a férfi rá jön hogy mit is érez iránta valójában, ki szállt az öléből és elindult a szobájába, hol becsukta az ajtaját miután bement és az ágyára dőlt

Frod döbbentem nézett a lány után, soha nem gondolta volna hogy ez egyszer meg esik vele. Fel állt és a lány hálószobájába ment, lassan benyitott és belépett majd odament az ágyon fekvő nőhöz és leült az ágy szélére. Mona a vámpírnak háttal feküdt az ágyon, így az kezét a nő karjára tette és a hátára fektette őt, de a lány még mindig nem mert a szemébe nézni így elfordította fejét. A férfi odahajolt a füléhez majd suttogni kezdett bele.

-Többet nem bújok össze mással ígérem. Az egy dolog hogy eddig folyton megerőszakoltam másokat vagy szeretőknek tartottam őket. Tudom hogy ezzel mindenkinek okoztam egy kis lelki összeomlást, de ekkorát nem akarok okozni neked.

-Hol érdekel engem már ez? Felőlem azt csinálsz amit akarsz és akivel. Nem érdekel már.

-Tudom hogy hazudsz, hallani a hangodból látni a szemed csillogásából. – kezét a nő arcára simította és maga felé fordította a fejét így farkaszemet nézett vele – Amíg élsz nem fogok ezen túl más nővel lefeküdni, örökre csak egymáséi leszünk, az idők végezetéig.

-Miről beszélsz?

-Évszázadok múltán, végre meg találtam a társam.

Mona meglepődötten pislogott néhányat, Frod nem akarta meg várni a nő reakcióját, lassan a nyakához hajolt, eleinte gyengéd csókokat lehelt rá majd kis köröket írt rá nyelvével, majd megint csókolgatni kezdte, majd egyik kezét lassan a nyaka alá csúsztatta és gyengéden meg fogta, hosszú hegyes fogait belemélyesztette a lány nyakába, és édes vérét kezdte el szívni. Mona meg próbálta el tolni magától a férfit, de az szabad kezével össze fogta csuklóit és leszorította, így védtelenül kénytelen volt hagyni hogy bekövetkezzen az amire a férfi vágyakozott. Frod már szinte alig hallotta a lány szívverését, így elhajolt nyakától, kezeit is elengedte, majd saját szájához emelte egyik csuklóját és kiharapott egy darabot belőle. A lassan csordogáló vérét a nő szájához emelte ki elfordította fejét, de Frod visszafordította azt és nem hagyva más lehetőséget Monának meg itatta vérével. Pár másod perc elteltével könnyedén el tudta venni a csuklóját a nő szájától. Mona egy hírtelen pillanatban úgy érezte hogy egy több kilós súly nehezedett mellkasára, így egy pár másodpercig meg sem tudott mozdulni, az idő letelése közben érezte ahogy a férfi hideg vére átjárja testét, szinte minden egyes porcikáját átjárta a vére, oldalára fordult és mint akit gyomorszájon vágtak volna összerándult. Néhány perc múlva a nő átváltozása befejeződött. Enyhén kómásan hanyatt feküdt, mire Frod abban a pillanatban egy lágy csókkal üdvözölte őt az új életében. Mona alig kapott a fejéhez és érezte ahogy újdonsült mestere karjaival alányúlt és magához öleli, ő pedig lassan karjait nyaka köré fonta. Frod a nő lábai közé feküdt, a nő pedig lassan a hátára fektette a férfit és ölébe ült, lassan a férfi nyakát majd mellkasát kezdte el csókolgatni miközben kigombolta az ingjét, lassan haladt egyre lejjebb, mikor a férfi nadrágjába ütközött el kezdte kigombolni, és mikor meg volt vele lassan lehúzta róla, alsógatyájával együtt. Frod elmosolyodott, majd a kéjtől halkan fel nyögött mikor a nő kezébe vette szerszámát és masszírozni kezdte, érezte ahogy a makkját csókolgatja és nyelvével nyalogatja, lassan már az egészet a szájába vette és úgy masszírozta közben a vámpír szerszámát. Mikor Frod úgy érezte hogy ő már eleget kapott lassan fel ült és hátára fektette a nőt, szenvedélyesen megcsókolta majd haladt egyre lejjebb, melleinél el időzött egy pár percig míg mellbimbóit kényeztette kis köröket irogatva rá nyelvével. Folytatta útját, hasát is el lepte csókjaival, mikor a célját a nő combját kezdte el csókolgatni fokozva bennük így az izgalmat. Miután meg elégelte ezt a kis játékot a nő csiklóját kezdte el csókolgatni és nyalogatni. Ujjaival lassan szétnyitotta a nő szeméremajkait és lassan becsúsztatta ujjait a hüvelyébe. Mona fel nyögött az édes kínzástól, Frod elmosolyodott magában, mikor már eleget időzött ott lent a nő fölé hajolt és megcsókolta, a lány lábait a férfi dereka köré fonta mire a férfi minden habozás nélkül szerszámát becsúsztatta a nőbe. Mind a ketten fel nyögtek, a férfi pedig először lassú tempót kezdett el diktálni, ezzel is fokozta magukban a vágyat, hogy mikor elérik a csúcsot minél nagyobb élvezetben legyen részük. Ahogy kezdtek egyre közelebb haladni a ”határhoz” Frod úgy gyorsította az ütemet. Pár perc múlva Mona az élvezettől hangosan fel nyögött és érezte hogy mentora is már elérte a csúcsot.

Néhány perccel később egymás karjai közt feküdten az ágyban, Mona fejét a férfi mellkasára fektette és cirógatta, míg őt átkarolta a vámpír. Némán feküdtek így, nem volt már szükségük szavakra hogy el mondják mit is éreznek, ez az egy alkalom mindent el mondott számukra amit tudni vagy mondani szerettek volna…

Vége