Dr. van Helsing az orvostudomány és a filozófia doktora, továbbá jeleskedik a metafizika területén és az okkultista tudományokban is. Az emberi elmét szintén kivallóan ismeri, és korának leghaladóbb gondolkodójának számit a pscyhológia területén. A doktor ismeri és alkalmazza a hipnózist rejtélyes praktikáit.Van Helsing doktor nős, de feleségét egy elmegyógyintézetben kezelik. Gyermekük, egy fiú, sajnálatosan gyermekkorában meghalt. Mindezek ellenére a szilárd keresztény hit az, ami segíti Van Helsing doktort a harcában a rémek ellen. Dr. Abraham van Helsing tudja a titkot, miszerint a vámpír, avagy a „haláltalan” irtózik a napvilágtól, a fokhagymától és a szent feszülettől. Azt is megtanulta, hogy a vámpírokat, csakis a szívükön átszúrt karóval lehet elpusztítani. Az amsterdami tudós azzal vonult be a rémvadászok történelmébe, hogy sikerült elpusztítania a világ egyik leghíresebb vámpírját az erdélyi Dracula grófot.

Háttér: dr. Abraham van Helsing, Bram Stoker: Dracula –című regényében bukkan fel először, majd a különböző folytatásokban és feldolgozásokban. Később saját történetét is megírják –mind regény, mind képregény formájában -, majd megfilmesítik.
A karakter eredete: A névválasztás.
A keresztneve, Abraham, az író Stkoer, és annak édesapjának a vezetéknevéből jön, hiszen mindketten Abraham nevet viseltek. Késöbb ebből alakította ki írói nevét a Bram –et. A „van Helsing” eredetére több teória is létezik.
Származhat Dr. Hesselius –tól, a Sheridan Le Fanu által írt híres vámpír történet a Carmilla (1872) fiktív narrátorától. A másik elmélet szerint, a „Helsingor” helységnévből származik mely az a Dán város, melyben Hamlet a dán királyfi kastélya áll. Ezt az elméletet Stoker Shakespeare rajongása áll és az, hogy ez volt a kedvenc darabja, mialatt a Lyceum színház igazgatói tisztét töltötte be. A harmadik elmélet szerint a név Van Helmont nevéből ered, aki egy középkori alkimista volt, akit megemlít T. J. Pettigrew: „A babonás hit kapcsolata az orvoslás és a sebészet természetével és történelmével” című 1844-es értekezése, mely Stoker egyik forrásanyaga volt a Dracula regényhez.
A karakter modell.
Az a vélemény a legjobban alátámasztott, hogy van Helsin figuráját Stoker a magyar származású professzoráról a híres és titokzatos Arminius Vambery –ről mintázta. Stoker Londonban találkozott a híres orientalisztika professzorral, kinek az 1865 –ben megjelent Utazásaim Közép Ázsiában című „útikönyve” világsikert hozott számára. Az is tudvalevő, hogy a magyar professzor beszélt először Stokernek Vlad Tepes a Beszarábia vajda történeteiről. A másik lehetséges modell Max Muller a vallástudomány és a mitológia német professzora. Ezt az elméletet Stoker korai jegyzeteiben megtalálható holland tudós Max Windshoeffel –figurája támasztja alá. A későbbiekben Max Windshoeffel –ről van Helsingre változtatja a holland tudós nevét.