Elveszett minden
Ismeretlen író 2006.12.23. 09:56
...
Elveszett minden
Elvesztettem Őt, ki a mindenség volt nekem,
S most sorsom homályba vész előttem.
Nem szabadna szeretnem, jól tudom,
Viszont a szerelem egy jutalom.
Hiába jutalom, ajándék ez az érzés,
Nem tehetek róla, engem teljesen felemészt.
Mélyen ékelődött szívembe gyönyörűen csengő neved,
Mit tegyek, ha egyszer szeretlek téged?!
A sorsnak fura fintora, hogy a legszebb érzés
Sokszor tönkretesz, s az élet értelme elvész.
Szívesebben lennék most az enyészet kezében,
S közben csendesen nézném a csillagokat az égen.
Halál...Mily hatalmas erő rejlik e szóban!
Vágyom rá, egyre jobban és jobban.
Sokakat félelem tölt el e szó hallatán,
Bennem viszont remény csillan csupán.
A megváltás reménye ez, semmi más.
A kínok kínjától való szabadulás.
Milyen bűnt követtem el, Istenem?
Valóban…Szeretni mertem.
De miért ily nagy gond ez, nem értem.
Miért?...Az örök kérdés mely nyúzza lelkem.
Ha a tiszta igazat válaszolnád nekem,
Talán nem érezném, hogy itt nincsen helyem
Ki vagy, mi vagy Halál?
|