Dr. van Helsing az orvostudom�ny �s a filoz�fia doktora, tov�bb� jeleskedik a metafizika ter�let�n �s az okkultista tudom�nyokban is. Az emberi elm�t szint�n kivall�an ismeri, �s kor�nak leghalad�bb gondolkod�j�nak sz�mit a pscyhol�gia ter�let�n. A doktor ismeri �s alkalmazza a hipn�zist rejt�lyes praktik�it.Van Helsing doktor n�s, de feles�g�t egy elmegy�gyint�zetben kezelik. Gyermek�k, egy fi�, sajn�latosan gyermekkor�ban meghalt. Mindezek ellen�re a szil�rd kereszt�ny hit az, ami seg�ti Van Helsing doktort a harc�ban a r�mek ellen. Dr. Abraham van Helsing tudja a titkot, miszerint a v�mp�r, avagy a „hal�ltalan” irt�zik a napvil�gt�l, a fokhagym�t�l �s a szent fesz�lett�l. Azt is megtanulta, hogy a v�mp�rokat, csakis a sz�v�k�n �tsz�rt kar�val lehet elpuszt�tani. Az amsterdami tud�s azzal vonult be a r�mvad�szok t�rt�nelm�be, hogy siker�lt elpuszt�tania a vil�g egyik legh�resebb v�mp�rj�t az erd�lyi Dracula gr�fot.

H�tt�r: dr. Abraham van Helsing, Bram Stoker: Dracula –c�m� reg�ny�ben bukkan fel el�sz�r, majd a k�l�nb�z� folytat�sokban �s feldolgoz�sokban. K�s�bb saj�t t�rt�net�t is meg�rj�k –mind reg�ny, mind k�preg�ny form�j�ban -, majd megfilmes�tik.
A karakter eredete: A n�vv�laszt�s.
A keresztneve, Abraham, az �r� Stkoer, �s annak �desapj�nak a vezet�knev�b�l j�n, hiszen mindketten Abraham nevet viseltek. K�s�bb ebb�l alak�totta ki �r�i nev�t a Bram –et. A „van Helsing” eredet�re t�bb te�ria is l�tezik.
Sz�rmazhat Dr. Hesselius –t�l, a Sheridan Le Fanu �ltal �rt h�res v�mp�r t�rt�net a Carmilla (1872) fikt�v narr�tor�t�l. A m�sik elm�let szerint, a „Helsingor” helys�gn�vb�l sz�rmazik mely az a D�n v�ros, melyben Hamlet a d�n kir�lyfi kast�lya �ll. Ezt az elm�letet Stoker Shakespeare rajong�sa �ll �s az, hogy ez volt a kedvenc darabja, mialatt a Lyceum sz�nh�z igazgat�i tiszt�t t�lt�tte be. A harmadik elm�let szerint a n�v Van Helmont nev�b�l ered, aki egy k�z�pkori alkimista volt, akit megeml�t T. J. Pettigrew: „A babon�s hit kapcsolata az orvosl�s �s a seb�szet term�szet�vel �s t�rt�nelm�vel” c�m� 1844-es �rtekez�se, mely Stoker egyik forr�sanyaga volt a Dracula reg�nyhez.
A karakter modell.
Az a v�lem�ny a legjobban al�t�masztott, hogy van Helsin figur�j�t Stoker a magyar sz�rmaz�s� professzor�r�l a h�res �s titokzatos Arminius Vambery –r�l mint�zta. Stoker Londonban tal�lkozott a h�res orientalisztika professzorral, kinek az 1865 –ben megjelent Utaz�saim K�z�p �zsi�ban c�m� „�tik�nyve” vil�gsikert hozott sz�m�ra. Az is tudvalev�, hogy a magyar professzor besz�lt el�sz�r Stokernek Vlad Tepes a Beszar�bia vajda t�rt�neteir�l. A m�sik lehets�ges modell Max Muller a vall�studom�ny �s a mitol�gia n�met professzora. Ezt az elm�letet Stoker korai jegyzeteiben megtal�lhat� holland tud�s Max Windshoeffel –figur�ja t�masztja al�. A k�s�bbiekben Max Windshoeffel –r�l van Helsingre v�ltoztatja a holland tud�s nev�t.