HALHATATLAN (xian)
A halhatatlan�g el�r�se �sid�k �ta foglalkoztatta a k�naiak k�pzelet�t, ehhez pedig f�k�nt a vall�sos taoizmus j�rult nagyban hozz�. A vall�sos taoizmus k�zponti, alapt�tel�v� v�lt a halhatatlans�g keres�se, amely nagyban el�seg�tette a vall�s n�pszer�s�g�t is. A halhatatlans�got keres� taoizmus t�rt�netet legal�bb az i. e. 3. sz�zadra ny�lik vissza, amikor is a K�n�t egyes�t� els� cs�sz�r, Qin Shi Huangdi exped�ci�t ind�tott a egy legend�s szigetre, amelyen �ll�t�lag a halhatatlan�g ital�t �rizt�k az �g lak�i. A t�rt�nelem sor�n azonban m�g t�bb cs�sz�r is er�sen hitt a halhatatlans�g l�tez�s�ben, �s tettek k�s�rletet a var�zsszer megszerz�s�re. T�rt�neteiket el�szeretettel �r�k�tette meg az irodalom. Az id�sz�m�t�sunk kezdet�t�l r�szben felhagytak a halhatatlans�got �g�r� csodaszerek, var�zsitalok, szigetek felkutat�s�val, el�t�rbe ink�bb gyakorlati �ton k�v�nt�k el�rni az �r�k�letet. A taoist�k el�szeretettel hivatkoztak pl. Zhuangzi-re, akinek m�v�ben az �ll, hogy a nagy b�lcsek gyakran ezer �vig is �ltek. K�z�l�k is a legh�resebb Pengzu, aki a hagyom�ny szerint mintegy nyolcsz�z �vig �lt. Azt hirdett�k, hogy aki hasonl�an hossz� �letre v�gyik, annak k�l�nleges l�gz� �s tornagyakorlatokat kell v�geznie, s�t az igazi halhatatlanok gabonanem�eket sem esznek, hanem harmatot isznak, �s szelet l�legeznek be. A taoist�k elm�leti fejteget�seiket rendszerint b�s�gesen megt�zdelt�k konkr�t t�rt�nelmi p�ld�kkal. A halhatatlanokk� v�ltak k�z�tt gyakran szerepeltek r�gi remet�k, szent �let� �regek, akik messze elt�volodtak az emberekt�l, s ez�ltal t�voztak az egyszer� haland�k l�t�k�r�b�l. A halhatatlant jelent� �r�sjegy maga is az "ember" �s a "hegy" jelek �sszevon�s�b�l alkott�k, utalva ez�ltal a halhatatlanok t�rsadalmon k�v�lis�g�re (hegy). A halhatatlans�g el�r�s�nek m�dszerei k�t f� csoportra oszthat�k: fizikai �s fiziol�giai m�dszerekre; szellemi, etikai �s pszichol�giai eszk�z�kre �s m�dszerekre. Az els�be legink�bb a t�pl�lkoz�s, �nmegtart�ztat�s stb. tartozott. Ide sorolhat�k azon pr�b�lkoz�sok is, amelyek sor�n a szervezet er�egyens�ly�t alkalmasint szexu�lis gyakorlatokkal k�v�nt�k biztos�tani. De a halhatatlan�g el�r�s�t c�lozta az alk�mia l�trej�tte is, amely sor�n f�m�talak�t�si k�s�rleteket v�geztek (itt nyert jelent�s�get az arany, a higany, a cin�ber stb.). A k�z�pkorban a halhatatlans�got keres� taoizmus elm�lete �tv�z�d�tt a buddhizmussal, �s l�trej�tt egyfajta n�pi taoizmus, amely megalkotta a maga panteonj�t. Ebben a panteonban a taoista halhatatlans�g-eszm�nyt a legend�s S�rga Cs�sz�r (Huangdi) testes�tette meg, akir�l �gy tartott�k, hogy a haland�k k�z�l els�k�nt ker�lt az �gbe �s v�lt halhatatlann�. A S�rga Cs�sz�r mellett m�g Laozi-t �s Pangu-t is hasonl� tiszteletben r�szes�ttett�k. A S�rga Cs�sz�r alakj�t id�vel felv�ltotta a J�de Cs�sz�r. A taoista panteon m�sik nagyobb csoportj�t az istens�gekk� lett halhatatlanok alkott�k. Az ilyen cs�sz�rokb�l, hadvez�rekb�l udvaroncokb�l, k�zemberekb�l stb. lett halhatatlanoknak se szeri, se sz�ma. A halhatatlanok sokas�g�b�l a n�p kiv�ltk�ppen szerette a h�res "nyolc halhatatlant" (ba xian), ezeknek a legend�j�t a r�gi K�n�ban szinte mindenki gyermekkora �ta ismerte. A nyolc halhatatlanr�l sz�l� elbesz�l�sek rendk�v�l n�pszer�ek K�n�ban. T�rt�neteik a legelterjedtebb n�pi mitol�giai �s folkl�rt�rt�netek k�z� tartoznak, megeml�keznek r�luk elbesz�l�sekben, reg�nyekben �s dr�m�kban, �br�zol�suk a fest�k �s szobr�szok egyik legkedveltebb t�m�ja. (R�szletesebben l. Zhongli Quan, Zhang Guolao, L� Dongbin, Li Tieguai, Han Xiangzi, Cao Guojiu, Lan Caihe �s He Xiangu.)