�lete

1947. szeptember 21-�n sz�letett a Maine-i Portland v�ros�ban. A k�z�piskola ut�n felv�telt nyert a Maine-i Egyetemre, Oron�ban, Angol nyelv �s irodalom szakra, ahov� 1966 �s 1970 k�z�tt j�rt.

Els� novell�ja, a The Glass Floor 1967-ben jelent meg. H�rom �vvel k�s�bb elkezdett dolgozni �letm�v�nek k�zponti reg�nyfolyam�n, A Set�t Torony-sorozaton (1982-2004).

1971-ben h�zass�got k�t�tt Tabitha Spruce-szal, akivel az egyetemen ismerkedett meg, �s aki ugyancsak �r�. K�t sanyar�, t�bbek k�z�tt lak�kocsiban t�lt�tt �vvel k�s�bb King arr�l �rtes�lt, hogy a Doubleday kiad� elfogadta Carrie c�m� reg�ny�nek k�zirat�t, �s hogy az az�rt kapott p�nzb�l a j�v�ben f�foglalkoz�s� �r�k�nt dolgozhat. Az 1974-ben megjelent m� azalatt sz�letett, hogy King angoltan�rk�nt dolgozott Hampdenben. �rdekess�ge, hogy a reg�ny els� k�zirat�t King kidobta a szem�tbe, mert egy�ltal�n nem volt megel�gedve vele. Tabitha vette �szre, hal�szta ki a kuk�b�l �s �szt�n�zte f�rj�t arra, hogy folytassa a m�vet.

King a Carrie megjelen�s�t k�vet� �vekben az alkohol, majd a drogok rabj�v� v�lt. A probl�ma mintegy t�z �vig k�s�rte, m�gnem r�viddel A r�mkoppant�k (1988) c�m� reg�ny megjelen�se ut�n, amelynek meg�r�s�ra saj�t bevall�sa szerint is csak foszl�nyokban eml�kszik, feles�ge, bar�tai �s egy ter�pia seg�ts�g�vel v�gleg siker�lt megszabadulnia betegs�g�t�l.

1976-ben a Carrie c�m� m�b�l k�sz�lt film egy csap�sra ismertt� tette szerz�j�t, Brian De Palma rendez�t, �s n�h�ny f�szerepl�t (Sissy Spacek, John Travolta, Nancy Allen).

1977-ben Richard Bachman �ln�ven napvil�got l�tott Rage c�m� reg�nye, amely – n�gy tov�bbi Bachman-reg�nyhez hasonl�an – m�g a Carrie (1974) el�tt �r�dott. King – miut�n siker�lt leleplezni �t – 1985-ben adott tudom�st Bachman "hal�l�r�l", majd m�g egy reg�nyt jelentetett meg ezen a n�ven, A rendcsin�l�k c�m�t. B�r �gy t�nt, �r�kre szak�tott �r�i �lnev�vel, 2007-ben ism�t egy Bachman-m�vel jelentkezett Blaze c�men. Ezt a reg�nyt is m�g a Carrie el�tt �rta King, majd j� n�h�ny �vtizeddel k�s�bb �tdolgozta.

1979-ben elk�sz�lt az els�, a telv�zi�nak sz�nt King-adapt�ci�, a Borzalmak v�rosa (1975), majd 1980-ban megkapta els� kit�ntet�s�t, a World Fantasy Awardot, amelyet m�g sz�mtalan k�vetett.

Rendez�k�nt �s forgat�k�nyv�r�k�nt 1986-ban mutatkozott be a Maxim�lis t�lhajt�s (�jszakai m�szak, 1978) c�m� mozifilmmel, �m a m� cs�fosan megbukott. �rdekess�g, hogy ebben az �vben jelent meg Magyarorsz�gon az els� King-reg�ny, A ragyog�s (1977).

1994-ben A fekete �lt�ny�s f�rfi (Minden hal�li, 2002) c�m� novell�j��rt megkapta az O. Henry-d�jat.

1996-ban – nem titkoltan a Charles Dickens �ltal megteremtett hagyom�nyokat k�vetve – egym�st k�vet� hat h�nap sor�n hat k�tetben jelentette meg A hal�lsoron c�m� folytat�sos reg�ny�t, amelynek mind a hat r�sze egyszerre tart�zkodott a bestseller-list�kon az Egyes�lt �llamokban. A kritikusok a kiad�s m�dja miatt p�nzhajh�sz�ssal v�dolt�k meg.

1999-ben s�lyos balesetet szenvedett, amikor egy Brian Smith nev� f�rfi furgonj�val nekihajtott, mik�zben King szab�lyosan s�t�lt h�za k�rny�k�n. Egy helyi lap t�ved�sb�l m�g halottnak is nyilv�n�totta. Az er�s f�jdalmakkal j�r� l�badoz�si id�szakban sem hagyott azonban fel az �r�ssal; feles�ge �polta �s gondoskodott r�la. Ebben az id�ben sz�letett meg �lomcsapda (2001) c�m� reg�nye. H�napokkal k�s�bb megv�s�rolta az �t el�t� aut�t, �s saj�t kez�leg sz�tz�zta. A v�tkes sof�r – akit felf�ggesztett szabads�gveszt�sre �t�ltek – 2000-ben rejt�lyes k�r�lm�nyek k�z�tt pontosan King sz�let�snapj�n halt meg. R�ad�sul a baleset el�tt King �ppen egy furcsa aut�r�l sz�l� reg�nyen dolgozott, �s k�s�rtetiesen hasonl� balesetet �lmodott meg. A k�nyv a baleset ut�n A r�maut� (2002) c�men l�tott napvil�got.

2000-ben jelent meg els� elektronikus novell�ja, A Goly�, amely k�s�bb egy novellagy�jtem�nybe is beker�lt (Minden hal�li, 2002).

2003-ban Bram Stoker-�letm�d�jjal jutalmazt�k, majd egy �vvel k�s�bb megkapta a Nemzeti K�nyvalap �letm�d�j�t, a vil�g harmadik legnevesebb �r�i kit�ntet�s�t a Nobel-d�j �s a Pulitzer-d�j ut�n.