Az id�pont 1799. A Tudom�ny a g�zl�mp�k f�ny�n�l diadal�tra indul. �rny�k�ban ott menetel Constable Ichabod Crane detekt�v is, aki a bizony�t�s �s a t�nyek szil�rd talaj�n �llva – a tudom�ny m�dszereivel pr�b�lja felder�teni a rejt�lyeket. A New York-i nyomoz� Constable Ichabod Crane lehet�s�get kap, hogy bizony�tson az �ltala prefer�lt tudom�nyos m�dszerek seg�ts�g�vel egy isten h�ta m�g�tti kis eldugott v�rosk�ban. T�voz�sa az�rt is �dv�s, mert a v�rosi vezet�k nem �rt�kelik a fiatal detekt�v tudom�nyos m�dszereit, �gy ink�bb kik�ldet�sbe menesztik. Min�l messzebbre, ann�l jobb. Az �gy rejt�lyes �s h�tborzongat�. H �rom rendk�v�l k�l�n�s gyilkoss�g zaklatta fel a b�k�s kis hollandus k�z�ss�g nyugalm�t. R�ad�s� az �ldozatoknak a lev�gt�k a fej�t, �s a fejek elt�ntek... Maga a telep�l�s a Hudson foly� keleti partvid�k�nek t�gas v�lgyeinek egyik�ben h�z�dik meg. Egy titokzatos, eldugott, csendes kis szurdok, melyet �lmosv�lgynek h�vnak. Az itt �l� emberek z�rt �s babon�s k�z�ss�gben �lnek, amelyet �that a misztikum �s b�b�j. A falub�liek v�ltig �ll�tj�k, tudj�k, ki k�vette el a r�ms�ges tetteket: nem m�s, mint a legend�s Fejn�lk�li Lovas! Ebbe a k�zegbe kezd el nyomozni a technokrata detekt�v. Elhat�rozza, hogy sz�tz�zza a babon�kat �s leleplezi az �sszeesk�v�st, ami a gyilkoss�gok m�g�tt �ll. Hogy bizony�tson, a legszokatlanabbnak t�n� csodam�szerekkel v�gzi kutat�sait �s k�s�rleteit. Nyomoz, kik�rdez, vizsg�l, boncol. Crane racionalista meggy�z�d�s�b�l kifoly�lag csak annak hisz, ami empirikusan bizony�that�. �m mikor szemt�l szembe tal�lja mag�t a fej n�lk�li hesseni zsoldossal, aki egykor az angolok oldal�n nyomorgatta az amerikai n�pet, m�gnem v�g�l agyonl�tt�k, h�tba sz�rt�k �s lefejezt�k, bel�tja, hogy tal�n vannak nagyobb hatalmak is a f�ld�n, mint a t�sk�j�ban lapul� mikroszk�p. A detekt�v ennek ellen�re megk�zd a lovassal �s noha alulmarad, m�gis sikert arat, hiszen r�j�n, hogy a gyilkoss�gok kiindul�pontja az �lmosv�lgyi k�z�ss�g tanainak titkos viszonyrendszer�ben keresend�, s tal�n nem is az az igazi ellens�g, aki retteg�sben tartja a lakosokat. Teh�t, a r�met valaki ir�ny�tja. Hogy leleplezze a h�tt�rben manipul�l� szem�lyt, olyan m�dszerekhez fordul, melyeket kor�bban nem sokra becs�lt. Igaz, hogy k�zben szerelem gyullad k�zte �s a b�jos fiatal boszork�ny Katrina Van Tassel k�z�tt. Lassacsk�n a nyomoz� r�j�n, hogy mint minden dolognak, a b�b�jnak is k�t arca van. De logik�ja nem hagyja cserben, apr�nk�nt �ssze�llnak a mozaikok �s kibontakozik az igazs�g. Mikor szembes�l a r�m igazi ir�ny�t�j�val, tulajdon szerelm�nek mostohaanyj�val, a gonosz boszork�nnyal, m�r tudja, hogy hagyom�nyos m�dszerekkel nem lehet az �gy v�g�re pontot tenni, �gy k�nytelen a misztikum vil�g�nak szab�lyai szerint elj�rni. �m b�tors�ga �s seg�t�i ez�ttal sem hagyj�k cserben. A hesseni feje, a kulcs a rejt�lyhez visszaker�l v�g�l jogos tulajdonos�hoz, �s mink�t r�m elnyeri m�lt� b�ntet�s�t a pokolban. Constable Ichabod Crane pedig elnyeri jutalm�t, Katrina Van Tassel szem�ly�ben, ki v�g�l ki�rdemli a bizalmatlan detekt�v bizalm�t. Tov�bb� ugyancsak csatlakozik hozz�juk a detekt�v alkalmi seg�ts�ge, ki olya b�tran helyt�llt, hogy Crane �gy megszerette, mint saj�t gyermek�t. �gy az ifj� Masbath �rvas�g helyett New Yorkba t�vozik �j csal�dj�val.

H�tt�r: A karakter Washington Irving t�rt�net�ben t�nik fel el�sz�r, melynek c�me „Az �lmosv�lgy legend�ja”.
A t�rt�net akkor tesz szert vil�gh�rre, mikor 1999-ben Tim Burton filmre viszi a t�rt�netet, „Sleepy Hollow” c�mmel. A detekt�vet Johnny Depp alak�tja nagyon eml�kezetesen.
A fim igazi klasszikus, hib�tlan alkot�s.