D�MON (gui)
A k�nai panteonban �s folkl�rban hemzseg� szellemeket �ltal�ban j� szellemekre (shen) �s gonosz szellemekre, d�monokra (gui) szok�s osztani. A r�k�n (r�ka) k�v�l gonosz d�monnak, betegs�gnek �s bajok hordoz�j�nak hitt�k az �ngyilkosok, az er�szakos hal�lt halt (p�ld�ul tigris �ltal sz�tt�pett), s temetetlen�l maradt emberek lelk�t (l�lek) �s azoknak a lelk�t is, akiknek az ut�dai m�r felhagytak az �ldozati szertart�sokkal. Ezekt�l a d�monlelkekt�l nagyon tartottak, gonosz var�zslataik ellen k�l�nb�z� v�dekez�s�l k�l�nf�le elj�r�st, t�rgyakat, amuletteket, r�olvas�sokat haszn�ltak. Ilyen elj�r�sok sor�n pl. a lakodalmi szertart�sok �s temet�sek sor�n nyilaztak (ny�l), barackfa (�szibarack) vagy f�zfa �g�val legyeztek. A d�monokt�l k�l�n�s gonddal v�dt�k a h�zat, a csal�dot �s a gyermekeket. A h�zak bej�rata el�tti p�zn�ra kakas figur�j�t t�zt�k ki, a falakra tigrisk�pet ragasztottak. A jobb m�d� h�zakn�l a kapun bel�l nagym�ret� k�lapot vagy �n. szellemfalat (fal) �ll�tottak, mert tudvalev�, hogy a gonosz szellemek csak egyenes vonalban k�pesek k�zlekedni, �gy ezek megakad�lyozt�k a h�zba jut�sukat. A h�zba vezet� ajt�kra v�d�szellemek k�peit ragasztott�k. A kisgyermeket v�d� amulettekkel, talizm�nokkal l�tt�k el, de a d�monok elriaszt�s�t szolg�lta a gyermek fej�n egy piros szalaggal �tk�t�tt copf is. A kisfi�kat jobban �vt�k a ront�sokt�l, mint a l�nyokat, �ket a d�monok is ink�bb k�s�rtett�k, sz�llt�k meg, �gy gyakorta a fi�kat l�nyoknak �lt�ztett�k. A d�monok szerencs�re sok mindent�l tartanak a fentebb felsorolt �llatokon k�v�l m�g a macsk�t�l is, de f�lnek a ki�lt�st�l, a k�p�st�l, a vizelett�l, a n�dt�l, a konfuci�nus vagy buddhista szent k�nyvek felolvas�s�t�l, a kalend�riumt�l �s a kardt�l, f�leg az olyant�l, amellyel el�z�leg soke embert �ltek meg. A d�monok vil�g�nak egyik legf�bb ura Zhang Taoling volt, a taoista vall�s legend�s feje. A d�monok m�sik k�zvetlen felettese, a k�sei k�nai mitol�gia legnagyobb d�mon�z�je Zhong Kui volt, akit �ltal�ban a d�monok vezet�j�nek is tartottak. Irodalom: Liu Csang, Csung Kuj, az �rd�g�z�. Ford Tokaji Zsolt. Terebess 1999.; Pu Szung-ling, A templom d�mona. Ford. Tokaji Zsolt. Terebess 1997.; Pu Szung-ling, Lu a pokolb�r�. Ford. T�kei Ferenc. Nippon 1996.; Vu Cseng-en, Nyugati utaz�s, avagy a majomkir�ly t�rt�nete I-II.. Ford. Csongor Barnab�s. Eur�pa 1980.