Imhotepet, Osiris f�papj�t, a Holtak �rz�j�t hal�lra �t�lt�k az �kori Egyiptomban, Seti f�ra� uralkod�sa alatt a f�ra� ellen elk�vetett �gbeki�lt� b�nei�rt. Az �llhatatlan f�pap botor m�don elcs�b�totta a f�ra� �gyas�t, kivel oly heves szerelemre lobbantak egym�s ir�nt, hogy elfeledkeztek az isten-kir�lynak tett h�s�gesk�j�kr�l. Az �gyas Anck Su Namun �nkez�vel vett v�get �let�nek. �m Imhotep b�ntet�se a l�tez� legkegyetlenebb volt, melyet csak emberre kim�rhetnek. Rothad�, mumifik�lt teste �r�k tetszhalott �llapotra k�rhoztatott – az �l�holtak sors�ra. Imhotep f�rgekt�l ny�zsg�, boml� teteme 3000 �ven �t fek�dt titokban elrejtve Hamunaptra elveszett v�ros�ban, a legend�s Holtak V�ros�ban, m�g k�t kincsvad�sz csapat 1925-ben r� nem bukkant Hamunaptra romjaira... �s v�letlen�l fel nem szabad�totta a gonosz teremtm�ny elk�peszt� erej�t. Ezzel kezdet�t veszi a hossz� �s k�ts�gbeesett harc, hogy a kalandorok megments�k magukat �s a vil�got a sz�rny� �tokt�l, mely Imhotep felt�mad�s�val szabadult fel. Az egyik csapatot egy sivatagi csetepat� er�s �s j�k�p� h�se, a l�gi�s Rick O'Connell vezeti, akihez csatlakozik az �kori Egyiptom szak�rt�je, Evelyn Carnahan , sz�lh�mos b�tyja, Jonathan �s a kair�i b�rt�n kapzsi igazgat�ja, aki megmenti a h�h�r k�tel�t�l O'Connellt, hogy cser�be r�szt kapjon Hamunaptra kincs�b�l. A m�sik exped�ci� h�rom amerikaib�l, egy egyiptol�gusb�l, �s vezet�j�kb�l, a g�tl�stalan Benib�l �ll, aki a m�ltban m�r j� n�h�nyszor peng�t v�ltott O'Connell-lel. A k�t exped�ci� sikeres kimenetel�t pr�b�lja megg�tolni a m�zeum�r �s Ardeth Bay, a m�mia-kultusz h�veinek katonai vezet�je, akik mindketten megesk�dtek, hogy megtesznek minden t�l�k telhet�t, hogy megakad�lyozz�k a gonosz f�pap, Imhotep �jj�sz�let�s�t erre a vil�gra. Tervet forralnak h�seink meg�l�s�re, miel�tt azok �ri�si k�rt okozn�nak, de kudarcot vallanak, �s ahogy Imhotep ereje manifeszt�l�dik, �s az amerikai kalandorok egym�s ut�n esnek �ldozatul a sz�rny� �toknak, r�k�nyszer�lnek, hogy sz�vetkezzenek O'Connell-lel, �s egy�tt pr�b�lj�k meg megakad�lyozni Imhotep v�gs� �jj�sz�let�s�t.
Az elsz�nt csoportnak siker�l t�l�lnie Egyiptom t�z csap�s�t, egy els� vil�gh�bor�s rep�l�g�p lezuhan�s�t, rejt�lyes homokviharokat, f�lelmetes csat�kat Imhotep �r�lt, transzban l�v� k�vet�ivel s�t, m�g n�h�ny tal�lkoz�st a csontv�z-szer� l�nyekkel a f�ld alatti v�ros patk�nyokt�l hemzseg� alvil�g�ban. Imhotep �s Anck Su Namun szerelme �s v�gy�d�sa olyan m�ly, mint Dracula gr�f halhatatlan szerelme hitvese ir�nt. �s ahogyan Dracula, Imhotep is egy m�sik n�ben v�li felfedezni hitves�t.

H�tt�r: A t�rt�nelmi Imhotep-legend�k szerint az egyiptomi �birdalom, Dzs�szer f�ra� idej�n �lt ( Kr. e. 2600 k�r�l.) Imhotep volt az els� ismert orvos, �p�t�sz �s gy�gyszer�sz, tov�bb� csillag�sz, illetve �rnok. Ez a rengeteg szak�rtelem alighanem t�lz�s, �m Imhotep k�ts�gk�v�l a legels�, modern �rtelemben vett „tudom�nyszervez�”, �s �n�ll�, eredeti gondolkod�s� �p�t�sz lehetett. A sum�rokn�l nevelkedett. � tervezte a Dzs�szer piramist, � tal�lta fel a k�b�l val� �p�tkez�st. Szerepe volt a napt�r bevezet�s�ben. A gy�gy�t�s istenek�nt is tisztelt�k, a g�r�g�k ez�rt azonos�tott�k a g�r�g gy�gy�t� istennel, Aszkl�piosszal. �ll�t�lag � tal�lta fel az egyiptomi hieroglif �r�st is. Isteni rangra emelt�k. Walter Brian Emery 1964. okt�ber 5-�n l�tott hozz� Imhotep s�rj�nak keres�s�hez, de ezt a s�rt m�g ma sem ismerj�k, csak annyit tudunk, hogy Imhotep "a nagy Dehanban nyugszik, a barlangban, amely oly kedves a sz�v�nek". Imhotep sz�mos m�vet �s tanulm�nyt �rt, k�l�n�sen orvosi t�m�kban, melyekb�l sajnos egyetlen sem maradt fenn.
A r�m els� felbukkan�s�ra Stephen Sommers M�mia c�m� 1999-es alkot�s�ban ker�l sor. Az az�ta m�r kultuszfilm� v�lt Mumia folytat�s�ban �jra felbukkan. A 2001-es M�mia visszat�r-ben megval�s�tja r�gi �lm�t, Anck Su Namun felt�maszt�s�t. Sajnos az utols� pillanatban kellett r�j�nnie, hogy szerelme nem volt el�g er�s mindkettej�k sz�m�ra.