S�RK�NY (long)
A s�rk�ny �vezredeken �t mindig az els� helyen �llt az istenk�nt tisztelt k�nai �llatok sor�ban (bele�rtve a mitikus sz�rnyeket is). Az els� Han cs�sz�rt�l kezdve a s�rk�ny mindig a cs�sz�rt szimboliz�lta. A k�nai mitol�gi�ban a s�rk�ny k�lsej�t szigor� szab�lyok �rt�k el�, a hagyom�ny szerint e kanonikus �br�zol�s l�nyege k�l�nb�z� l�nyek von�saib�l tev�d�tt �ssze: szarvasnak a szarva, teve feje, d�mon szeme, k�gy� nyaka, tekn�s bels� r�szei (egy m�sik v�ltozat szerint egy hatalmas kagyl� gyomra), sas karmai, tigris l�ba, bika f�le kellett, hogy legyen. Jellemz� m�g r�, hogy nem f�leivel, hanem szarvaival hall. Megk�l�nb�ztettek �gi, f�ldi �s f�ld alatti s�rk�nyokat, melyeknek a legk�l�nbf�le sz�neik lehettek. Az �gi s�rk�nyok adt�k az es�t, a f�ld alatt lak�k �rizt�k a f�ld m�h�nek kincseit. A vizeknek (tengerek, tavak �s foly�k) k�l�n s�rk�ny gazd�ik voltak, az �n. S�rk�nykir�lyok (longwang). A k�k s�rk�nyokat j�sz�v�nek, a feh�reket er�nyesnek, a s�rg�kat pedig k�ny�r�letesnek tartott�k. A k�nai s�rk�nyok k�z�tt nagyon ritk�n fordul el� a gonoszt szimboliz�l� sz�rny, a k�nai mitol�gi�ban �ltal�ban mindig a j�, a b�ke, a j�l�t �s a vir�gz�s szimb�lumainak sz�m�tottak (szemben az eur�pai elk�pzel�ssel). Ezt sok vonatkoz�sban el�seg�thette az es�t hoz� s�rk�nyisten kultusza. A s�rk�nykultusz f� �nnepnapja az 5. holdh�nap 5. napj�ra esik, azaz a S�rk�nycs�nak-�nnep. Ilyenkor s�rk�nyorr� cs�nakokban eveznek a foly�kon, s �ldoznak a v�zi s�rk�nyistennek. A s�rk�ny a k�nai zodi�kus �t�dik �llata.